Lili és Zsófi kalandjai

Ma délután új cipőt vettem magamnak. Mit szóltok hozzá? :)

Liliről általában csak a "hugyos macska" kontextusban szoktam írni. DE hogy miért szeretem mindezek ellenére a kis szőrmókot? Mert vannak olyan napok, mint a mai: betegen nyomtam az ágyat egész nap, és ő kitartóan ott feküdt mellettem, néha rám feküdt, néha együtt olvastuk Harry Hole nyomozásának fejleményeit, néha egyszerűen rám ordított, hogy simogassam meg. Ha kimentem a konyhába, követett, aztán vissza az ágyba. Kérdezte is Gergely, miért szeret engem ennyire ez a macska. Nem tudom. De ezekben  a pillanatokban éppen Gergely álmát őrzi...

Ha azt hiszitek, kedves Olvasók, hogy Nektek fáj leginkább ez az évszázadok óta tartó hideg és havazás, akkor tévedtek! Mert ÉN, bizony ÉN vagyok a legjobban kiborulva! Mivel egyre látványosabb önmagam agresszivitása és ingerültsége, ráadásul még az UPC is beszarott az Avatar alig negyedénél, úgy döntöttem, magamba szállok és találok legalább egy dolgot, amiért érdemes még élni. És világ láss csodát, kettőt is találtam!

1. Késik a "vedlőszezon". Ha emlékezetem nem csal (már pedig szokott, és gyakran), tavaly ilyenkor már lapáttal jártunk a lakás egyik részéből  a másikba és zsáknyi macskaszőrt porszívóztunk össze naponta százszor. Most meg alig néhány cicaszőrszál díszeleg a kanapén és a szőnyeg is "fogjukrá" állapotban feszít az éppen csak nagy feketeséget sugárzó televízió előtt.

2. Mióta úgy döntött a nap, hogy korábban kél, azóta Zsófika ébresztőórája is átállt egy hajnalibb rezsimre. Minden nap fél hatkor ott ugrál a kis szarházi a fejemen és követeli a reggeli betevőt. Azon szavak, melyek elsőként hagyják el a számat nap mint nap, nem publikusak e kedves családi blog keretein belül. Azaz! Mindez múlt idő! Mert mától a macska egy órával később ébred, én egy órával tovább alhatok!!! Muhahhaaa (gonosz mosoly), muhahhahahahahhaha (gonosz nevetés)!!!!!!!

Remélem, hogy ez a két ok, ez a két csoda másoknak is örömforrásként szolgál majd. Örülök, hogy hozzájárulhattam a jobb közérzetetekhez! :)

Nálunk már tegnap este járt a Jézuska/Télapó és hozott nekünk egy igazi karácsonyi cicababát. Becsomagolva, puccban-parádéban :)

Ma reggel enyhén szólva beájultam a köntösömből áradó kocsmaszagtól (hű dohányzótársam minden reggel az erkélyen), ezért megkértem Gergelyt, mossa ki a nap folyamán, hogy holnap reggel ismét igénybe vehessem. Le is dobtam csak a szennyeskosár tetejére, hogy ha Greg meg is feledkezne róla véletlenül, akkor jusson eszébe, mikor bemegy a fürdőszobába. A biztonság kedvéért azért írtam neki az imént, hogyan is állunk zsupan-mosó-ügyben, mire az a válasz érkezett, hogy nagyon sajnálja, de nem moshatja ki.

(egye fene, de remélem, hogy a dohányszag nem bővült némi macskapisi aromával is :-/)