Ma reggel enyhén szólva beájultam a köntösömből áradó kocsmaszagtól (hű dohányzótársam minden reggel az erkélyen), ezért megkértem Gergelyt, mossa ki a nap folyamán, hogy holnap reggel ismét igénybe vehessem. Le is dobtam csak a szennyeskosár tetejére, hogy ha Greg meg is feledkezne róla véletlenül, akkor jusson eszébe, mikor bemegy a fürdőszobába. A biztonság kedvéért azért írtam neki az imént, hogyan is állunk zsupan-mosó-ügyben, mire az a válasz érkezett, hogy nagyon sajnálja, de nem moshatja ki.
(egye fene, de remélem, hogy a dohányszag nem bővült némi macskapisi aromával is :-/)
