Kezdjük azzal, hogy pénteken hazaérve egy hatalmas cicapisi-folt várt a kanapén, illetve a szőnyegen. Kétszer lehet találgatni, ki alkotta a mesterművet... Kanapé-tisztítás, szőnyegmosás, Lilivel való kiabálás.
Szombaton ennél sokkal izgalmasabb volt a történet. Reggeli után Lili elkezdett hányni, jutott a padlóra, x-box-ra, gáztűzhelyre... Aztán, hogy mégsem unatkozzunk, odapisilt a bejárati ajtóhoz is. Juhuuuu! Hazaérve munkából (igen, szombaton is dolgoztam) Gergely éppen felmosott, ezért lerakott nekem egy rongyot a padlóra, hogy ne maszatoljam össze a cipőmmel a vizes bejáratot. És megint lehet tippelni, hány percig tartott Lilinek, míg rápisilt a rongyra...kb. 10. Őrjöngtünk!!!! De tényleg. Aztán észrevettem, hogy kifogyott a feromonos párologtatóból a feromon. Pótoltuk. De Lilivel nem beszéltünk. Csak kiabáltam. Ő meg vissza nekem. Ráadásul egy csokor virágot tettem a kandallóra, amit folyamatosan meg akart rágni. Megint csak kiabáltam vele, ő meg vissza rám.
Ma reggel pedig a cicawc mellett találtunk egy nagy pisifoltot. Éljen! És most itt ül mellettem, ahogy írom a blogot, dorombol és várja, hogy simogassam. Én meg persze megsimogatom, mert nem tudom nem megsimogatni... Persze, még nincs vége a napnak. Még várhat ránk valahol némi pisi. Főleg, hogy visszatettük a kitisztított szőnyeget a helyére. Lefújtam feromonnal, hátha legalább ma segíteni fog. Kezdek belefáradni...
