Lili és Zsófi kalandjai

Már egy hete fel akarom tenni a fotókat a csodálatos cicamászókáról, amit Gergely vett a macsekoknak, csak vagy időm nem volt, vagy éppen annyira felidegesített Lili, hogy inkább nem írtam semmit. Igen, megint össze-vissza pisil! Kifogyott a jó kis feromonos párologtatóból a feromon és Lili meghülyült. Ezúttal a nappaliban álló kanapét vette célkeresztbe (vagy inkább pisikeresztbe). Nem láttam ugyan, milyen technikát alkalmaz, de felettébb érdekes, hogy a kanapé oldalára pisil, amiből persze jut bőven a padlóra és a szőnyegre is. Úgyhogy két délutánom már azzal telt, hogy a jó kis Vanish szőnyegtisztító habbal sikáltam az említett felületeket. Szerencsére működik a vegyszer, a szag eltűnik, vagy csak elnyomja, nekem mindegy, csak ne érezzem.

Puszta jófejségből a folyosón hagytuk a cicamászóka dobozát is, gondoltuk, játsszon vele Lili, szeret dobozokba bújni. Hát nem abba is belevizelt! Nem, azt nem mostuk le, kidobtuk a kukába - csak meg ne lepődjenek majd a szemétszeparáló cégnél, hogy büdös a karton :)

Megrendeltünk 2 utánpótlás-feromont, szóval elméletileg már csak napok kérdése, hogy helyre rázódjunk. Addig is bőszen befújtam a nappalit a feromonos spray-vel. Be is szívtam belőle egy nagyobb mennyiséget, csak nem fogok elmacskásodni tőle!

Hamarosan felteszem a képeket a mászókáról is, nagyon szeretik. Pedig meg sem érdemlik! Vagyis érdemli! Az egyik. Mert Zsófi még aranyoskodóbb, ahogy kifekszik az egyik "emeleten" és a rózsaszín orrával össze-vissza tekeredik és várja, hogy simogassák meg....

Lehet hogy Lili és Zsófi is így szórakoznak, amikor nem vagyunk otthon?

Tegnap ismét közösen reggeliztünk Zsófikával. Ez konkrétabban annyit jelent, hogy amíg én a kanapén fogyasztottam a szuper fitnesz reggelimet, addig ő ült velem szemben és kinézte a számból az összes falatot. Szerencséjére nem szeretem a müzli után maradt tejet, kiönteni meg mégsem fogom, hát megkapta.

Néha azt gondolom, hogy kellene neki venni egy kanalat, hogy mégsem kézzel egyen :)

Nagyon ritkán, de azért megesik, hogy Lilinek szeretethiánya támad. Olyankor odabújik az emberhez, hangosan nyávog, dörgölőzik mindenhez, ami a feje ügyébe kerül. Az imént is éppen ez történt. Próbáltam dolgozni egy kicsit, de nem tudtam, mert állandóan lekiabált, hogy simogassam. Gondoltam kihasználom az alkalmat és jól megnyeggetem. Imádok az oldalához bújni a fejemmel, olyan puha a szőre! És ilyenkor engedi is :)

Tegnap hivatalos babaváró bulit tartottunk nálunk. Ennek nélkülözhetetlen részét képezte a minél több, annál jobb lufi-dekoráció. A cicák még sosem találkoztak ilyesmivel és be is tojtak eléggé. Zsófi nem is nagyon tartózkodott az ominózus szobában, Lili viszont hősiesen gubbasztott az asztal alatt és hatalmas gülü-szemeivel figyelte, ahogy egyre több lufi lepi el a szoba padlóját. Egy idő után aztán kimászott rejtekhelyéről és elkezdte szagolgatni az ide-oda szálló betolakodókat.